Azt hiszem igazi ínyencségnek számít, amikor egy olyan meghatározó modellről, mint Cindy Crawford napvilágra kerül az egyik első címlapjai között szereplő kép.
Cindy elmondta, hogy akkoriban még fogalma sem volt arról, hogy ekkora karriert fog befutni.
Mint azt gondolom már mindenki tudja, az Attraction megnyerte a Britain gots talentet. Amihez ezúton is gratulálok, hiszen igen nagy dolgot vittek most véghez.
Ugyanakkor szomorúsággal tölt el, hogy csak most kaptak ekkora figyelmet, és azt sem tőlünk, mert nekünk anno nem volt elég jó, helyette azonban kaptunk egy Mészáros János Eleket és valamilyen Attilát, akinek a nevére jóformán már nem is emlékezünk. Ezért itt jegyezném meg, hogy nem ártana elgondolkodnunk a minőség fogalmáról, és nem utólag verni a mellkasunkat, hogy igen, mi magyarok megcsináltuk. Nem, ők csinálták meg, mert hittek az álmukban akkor is, amikor a saját hazájukban “nem kellettek”.
Hajrá Attraction, csak így tovább!
Jó, nem tudtam megállni, muszáj volt a legfőbb szereplőket is ideraknom.
Először is Lagertha. A nő, aki egyenlő társa Ragnarnak az életben és a csatában egyaránt.
Aztán itt van Ragnar Lothbrok, a tényleges főhős, aki egyszer csak úgy dönt, hogy elég az iránymutatásból. És ekkor hódítják meg a vikingek Angliát. (Hadd tegyem hozzá zárójelben, hogy nekem ő a kedvencem jelen pillanatban.)
Aztán itt van Athelstean, aki angliai papként kénytelen beilleszkedni a “barbár” világba.
És végül, de nem utolsó sorban Rollo, Ragnar testvére, aki Ragnaron kívül a másik nyomós ok, hogy miért is érdemes nézni ezt a sorozatot.
Na most azt tudni kell rólam, hogy alapból legalább tíz sorozatot nézek párhuzamosan (és nem, nem keverem a sztorikat), ami egyrészt annak köszönhető, hogy genetikailag inputhiányban szenvedek, másrészt pedig annak, hogy rengeteg – számomra – érdekes sorozatot találok. A másik dolog pedig amit tudni kell rólam, hogy imádom a régi korok harcos népeit.
Amiből majdnem egyenesen következne, hogy imádom a History Channelen futó Vikings-t. De mivel ugye alapból kukacos természet is vagyok, rengeteg dologba belekötök, és élvezhetetlennek titulálom.
És ez a sorozat a kivétel. Én úgy gondolom, hogy a mai tudáshoz mérten teljesen jól megoldották a dolgokat, és olyan, a készítéskor még misztikusnak számító dolgokat is bőszen kiemeltek, mint a napkő, amiről azóta kiderült, hogy valóban létező dolog volt (ezek után persze mindenki gondolkodjon el arról, hogy mennyi felfedezetlen dolog áll még előttünk).
Egy szónak is száz a vége: ha valaki a mai világban egy tényleg korrekt sorozatot akar látni, amely tekinthető akár a Spartacus lájtos verziójának, mindenképp kísérje figyelemmel a Vikings-t.
https://www.youtube.com/watch?v=XQFQN3-Pm8E
Aki még nem a rabja, azt hiszem hamarosan az lesz, hiszen a Pinterest a fáradt napok kisegítője. Csak képek, hol viccesek, hol informatívak, de mindenképpen szórakoztatóak.
Ott találtam az alábbi Donna Karan ruhát is, és mi tagadás, szerelembe estem.
Azt hiszem kevés olyan nő van, aki ennyi ideig képes úgy meghatározó alakja maradni a divatvilágnak, mint Laetitia Casta, akiről a munkáin kívül vajmi keveset lehet hallani. Mivel nekem rendkívül pozitív az ilyen attitűd, minden munkáját különösen tisztelem. Akárcsak ezt a kampányt is.
Egy hosszabb kényszerpihenőt követően újra itt vagyok. Így jár az ember, ha olyan szakmát választ, ami egy életen át tartó tanulást jelent. Na de félre velem, és lássuk, miből élünk.
Még mielőtt bárki megijedne, a címben szereplő Edwardnak semmi köze az Alkonyat filmekhez, sokkal inkább az Edward-kori Angliához, ami a tervezőket is megihlette, és én ezekből válogattam most. Persze a 2012/2013-as őszi/téli trendek lassan lefutnak, azért a rossz idő talán okot ad arra, hogy még egy kicsit kiélvezzük azt. A teljes galéria egyébként megtekinthető itt.
Akik kedvelik a keleti kultúrákat, azok idén örülhetnek, mivel az idei tavaszi/nyári trend egyik vonala éppen erre épít. Lehet persze teljes szetteket is választani, de ha csak néhány kiegészítőt szerzünk be, már azzal is divatossá válhatunk.
Elsőnek itt van egy Altuzarra ruci, ami engem leginkább a háremhölgyekre emlékeztet. Persze modern kiadásban.
Nem maradhat ki a sorból Carolina Herrera sem, akinek a kreációját akár egy elegánsabb estélyre is el tudom képzelni.
Az Etrotól két darabot is választottam, egészen egyszerűen csak azért, mert elvarázsoltak.
A Prada nyilván ezt a kérdést sem úszhatta meg némi túlzás nélkül, de ezért szeretjük őket.
És végül, de nem utolsó sorban íme egy Mugler ruci, amit én szívesen viselnék könnyed nyárestéken.
A fenti mondat Pink szájából hangzott el, aki a Redbook magazinnak nyilatkozott a The truth about love albuma miatt kapott Grammy jelölések apropóján.
Elmesélte, hogy karrierje kezdetén azt mondták neki, soha nem fog címlapokra kerülni, mert nem elég csinos hozzá, de ez őt mit sem zavarta, hiszen tisztában van az erős oldalaival – keményen dolgozik, tehetséges, humoros, és jó ember -, és inkább ezekkel foglalkozott. Persze mióta a kislánya megszületett, azóta még kevésbé érdeklik ezek a dolgok, mert ahogy mondta, amikor először kezébe vette a gyermekét, minden a helyére került az életében.
Egyébként is imádom Pinket, de az ilyen nyilatkozatai után végképp. A testvéremnek volt szerencséje egyszer próba közben meghallgatni, ő azóta szerelmes belé, mert nem elég, hogy tényleg keményen dolgozik, még a hangja is olyan, amilyennek halljuk. És ezért lesz ő mindig is szupersztár, míg más önjelölt csillagok csak kulloghatnak a nyomában.
Új idők járnak, mégpedig olyanok, ahol a James Bond filmek egy egészen más kategóriát képviselnek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a Skyfallt jelölték a Legjobb brit film díjára a 2013-as Evening Standard British Film Awardson, ami soha nem fordult még elő a titkosügynök történetében.
Én személy szerint egyetértek a jelöléssel, ugyanis nekem, aki egyébként nem szereti a James Bond filmeket, annyira tetszett, hogy eldöntöttem, nem csak egyszer fogom megnézni.
